ROSSMANN reklám
*************************
– 30s +++ Értékelés: 4,4/10
Igen, ez az érzés létezik. De tényleg. Hogy kiváltságos vagyok valahol, hogy most előnyt, különlegesebb bánásmódot élvezek a többiekkel, az átlaggal szemben. Például amikor vásárolok egy könyvesboltban, és a kasszánál előveszem a vonatkozó törzstagősvásárló vagy milyen kedvezményre jogosító kártyámat, akkor bizony én is érzek valamiféle kellemes melegséget a szívem tájékán, hogy íme, én most egyféleképpen kiemelkedtem a tömegből, mondhatni kiválasztott vagyok, és kicsit szánakozva nézek le az alant hömpölygő szürke, egynemű embermasszára. Na ez a marketing. Ez a marketing ereje. Érted most már?
***************
***************
Sztárokat látunk itt, celebeket, akiket – mondjuk ki – irigylünk, elirigyeljük tőlük a szépségüket, a fiatalságukat (én biztosan), a hírességüket, a gazdagságukat, a szerencséjüket, a tehetségüket, a mindenüket, és így tovább, a nem kívánt rész persze törlendő, de ki ne kívánná mindet, még akkor is, ha az adott celebre talán nem is mindegyik összetevő igaz, de mi így képzeljük, mert nekünk ez így kerek. És persze hogyne akarnánk valahogy a közelükbe férkőzni, valahogy hasonulni hozzájuk, valahogy olyasféleképpen élni, mint ők, mint ők a bálványaink.
Akar a fene mondod te, mert te utálod a celebeket és egyáltalán, ezt a felszínes, hamis csillogású világot, ahol csak a tárgyak számítanak, nem az emberek, és más hasonló ellensztereotípiák lepik el a te lelkedet, mert számodra értéktelenek ezek a hívságok, neked csak az ember számít, mert nem a vagyontárgyai teszik az embert, hanem a lelke gazdagsága, jósága, hogy tudja-e őszintén szeretni embertársait, tud-e önzetlenül csak adni ellenszolgáltatás nélkül, és hogy… már vártam, mikor állítasz le. Elég sokáig hagytál ömlengeni… na mindegy, a lényeg, ha van ajándék, te is ráhajtasz nem? Meg a kedvezményre is. Szinte remegsz a félelemtől, nehogy lejárjon, mire odamész. Én is.
Itt van három celeb, a Viszkok Fruzsi (gáz, hogy nem tudom, ki ő?), a Lilu (őt már asszem láttam valami műsorban), meg a Stahl Judit (őt tudom, ő főz), és egy jó ritmusos zenére táncolnak a fürdőszobában. Nem ugyanabban, illetve ezt nem tudom biztosan, de biztosan nem egyidőben. És lobogtatják a törülközőiket. Közben mindegyik szexi. Már a nők. És kiderül, ha használod őket, pontosabban, ha használod a vonatkozó kártyádat, akkor te kedvezményesen megveheted azt a törülközőt, amit lobogtatnak ezek a nők. És nagyon lobogtatják, meg táncolnak, és aztán benne vannak a kádban habok között. És mindegyiknek van egy törölköző kollekciója, amelyet, ha teljesíted a kiírás feltételeit, te most különleges kedvezménnyel vehetsz meg, nyilván azt, amelyiknek a nője a legjobban tetszik. És akkor amikor otthon beletörölközöl az imádott celebed törölközőjébe, akkor… akkor… szóval ki-ki a maga megszokott kedvtelése szerint. Gondolom. De ha egyik nő se tetszik, akkor legalább ugyan ezzel a különleges kedvezménnyel megveheted a Természetes gyógymódok könyvét, aminek zöld színű a borítója, mert az olyan természetes szín. Gondolom a Természetellenes gyógymódok könyvének mondjuk piros borítója lenne.
A három kicsit amatőriesen vonagló nő bemutatásának tehát az a célja, hogy vágyat ébresszen először maguk a nők iránt, hogy bár csak ilyen nő lehetnék, illetve bárcsak ilyen nőm lehetne, majd jöhet a delegalább érzés gerjesztése, ha már nem lehetek ilyen nő, ha már nem lehet ilyen nőm, akkor legalább a törölközőjét szerezzük meg. Hm, nincs is olyan nagy különbség közöttünk, lám ő is ember, ő is csak ezzel törülközik, látod, egy pont ugyanilyennel. De jó! Igen, szokd meg, tényleg ennyire hülyének néznek, és tudod miért? Mert tényleg ennyire hülye vagy. Vagyok. Bemegyek abba az átkozott drogériába, meglátom mondjuk a Lilu törülközőt, és valamiért tetszik. Jó, talán nem ugrik be, hogy ez a Lilu törülköző kollekció, és talán otthon sem azt képzelem, most Liluval közösen zuhanyoztam, de csak elvittem pont azt a fucked törülközőt, hogy a fene vinné el.
Nem, dehogyis. Én egy tudatos vásárló vagyok. Tényleg jó nők ezek, még ha olyan kicsit hülyén teszik-veszik is magukat, de engem ugyan nem befolyásolnak a vásárlásban. Csak nem fogom lealacsonyítani magam holmi pontgyűjtő, éhenkórász valakivé, aki benyalja, hogy a tulajék most lemondtak profitjuk egy jelentős részéről a kedvemért, mert szeretnek. Jó, oké, a húsáruházban múltkor én is elvesztettem a fejem, de hát ha egyszer kedvezményes volt a paprikás, abált fejhús…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,4/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 4/10
A látvány (Scene) – 6/10
A technika (Technology) – 5/10