5 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

Tejsüti reklám

*************************

Pöttyös Tejsüti szelet – 30s +++ Értékelés: 4,0/10

Azon gondolkodtam, ha mondjuk én építész lennék, honnan venném a formaötleteimet? Aztán azt találtam ki, egyszerűen jártomban, keltemben szinte mindent megvizsgálnék, élőt, élettelent, nem lehetne-e megvalósítani valami hasonló formát épületként? Szerintem ez a reklámalkotó kreatívokra is igaz, fogják a terméket, aztán jártukban keltükben mindent megvizsgálnak, élőt, élettelent, nem lehetne-e, mint a termékhez hasonló formát felhasználni reklámelemként. És mindig találnak ilyet.

***************

***************

A piros lámpa például olyan, mint egy nagy piros pötty. És megszületik a mese.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy piros lámpa. Ott lakott a sarkon a közlekedési lámpában a testvéreivel, a sárga lámpával, és a zöld lámpával. Mivel már majdnem felnőttek, lassan dűlőre kellett jussanak a pályaválasztás kérdésében, hiszen nem élhettek örökké az öreg közlekedési lámpa nyakán, aki tisztességgel felnevelte őket. Hogy miért nem szerették volna folytatni a régi családi mesterséget, vagyis a közlekedési lámpásságot, arra most nem tér ki a mesém, ne is haragudjatok gyerekek. De hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, egy szép napon, amikor már éppen nagyon unta a piros lámpa a piros lámpa melót (ja, ezért akart szakmát váltani, most már értem), arra jött egy vidám család, és az apuka nyakában ülő kisfiú olyan szerencsésen hajította el valaminek a csomagolópapírját, hogy az pont a piros lámpa pofájába szállt. Mert igenis vannak ilyen véletlenek gyerekek. És tudjátok mi történt? Képzeljétek, hogy ez a papír egy édesség csomagolópapírja volt, és mindenféle vidám pöttyök voltak rajta. Meg is lepődött a piros lámpa nagyon, hogy ezek a pöttyök milyen vidámak, és egyből tudta, mi akar lenni ha nagy lesz. Igen, kitaláltátok, ő is ilyen vidám pöttyé szeretne válni. Érthető, ki nem szeretne olyan munkahelyen dolgozni, ahol ilyen nagy a vidámság. Voltaképp tök mindegy, mit is kell majd csinálni, nem? Na de igen kalandos út állt még előtte a felvételi helyszínéig, bizony. Előbb egy gördeszkán kellett nyomulnia, majd egy kutya hátán lovagolva tudta csak megközelíteni a célt. És amikor odaért, döbbenten látta, hogy erre a kiváló állásra bizony erős túljelentkezés van, mert valahogy mindenki pötty akar lenni. A társai is nagyon csalódottak voltak, a piros nyalóka, a piros lufi, és a piros pamutgombolyag. Már majdnem hazamentek, amikor hirtelen kiderült, itt bizony minden pöttyaspiránsnak jut hely, mert oly sok ilyen csoki készül, hogy bizony még tán nem is kerülhet mindegyik borítójára pötty. Így hát megnyugodva, és magas fizetésért foglalhatta el a piros lámpa új pozícióját egy ilyen csoki borítóján, hogy aztán nemsokára egy másik kisfiú valaki másnak a pofájába vághassa, így toborozva új pöttyjelölteket a szent ügynek.

Nem tudom, jól foglaltam össze tanár úr?

Nos, fiam, kicsit túlmutatott a példafeladvány keretein, de ez azt igazolja, ön kitűnő célcsoport anyag, sok jó potenciális célcsoport alanyt tud majd megtéríteni. És ne felejtse el az összetevőket sem felsorolni, különös tekintettel a vidám pöttyökre. Fíling kedves kolléga, feeling, az nagyon fontos. A piros pötty az mindig nagyon vidám dolgok velejárója, gondoljon csak a kanyaróra, és még néhány gyerek- és bőrbetegségre. Illetve ne ezekre gondoljon, miért nem javított ki, mindjárt beírok egy elégtelent, hisz a piros pötty az tényleg olyan vidám, meg mindenféle játékos, kedves dologra szokták rátenni, mint például a piros pöttyös labda. Igaz? De ott piros labdán fehér pöttyök szoktak lenni tanár úr! Közbe szóltál taknyos kölyök! Elégtelen, mars ki!

De most kilépve a fentebbi fantasztikus dialógusból, tényleg az a hatásmechanizmus lebegett a kedves kreatív szeme előtt, hogy pöttyök meglát, felvidámodás, csoki kibont, vidámságba beleharapás, iszonyat kellemesség érzés, termék iránti függőség kialakulás? Jaj nem, hát persze, tudom én, nem erről van itt szó, pusztán csak árnyalatokról, leheletnyi hangulatváltoztatásokról, ezredmásodpercnyi hatások kiváltásáról, amelyek ugyanakkor döntőek lehetnek abban, hogy a szupermarketben melyik csokiszelet felé indul meg önkéntelenül is a kéz. Akkor hát mi is a bajom ezzel itt az abszurd világában? Nem is tudom… talán öreg vagyok már ehhez… de hogy a piros lámpa egy kutya hátán lovagol, mert piros pötty akar lenni egy csokipapíron… én kérek elnézést…

*******************************************************************************

Értékelés: 4,0/10 pont (ISTST szám)

A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10

A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 4/10

Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 3/10

A látvány (Scene) – 5/10

A technika (Technology) – 4/10

{mxc}