XIXO reklám
*************************
– 30s +++ Értékelés: 4,0/10
Az hogy minek kapcsán találod meg az élet értelmét, döbbensz rá a nagy igazságokra, voltaképp mindegy. A lényeg, hogy megtalálod és rádöbbensz. A lényeg a megvilágosodás pillanata. Mindegy mi váltja ki. A lényeg, hogy megtörténik. Megtörténik a metamorfózis, a valódi átalakulás. Megváltozik az életed, mindent a maga mély, sokrétű valóságában kezdesz látni, mint amikor a színvak feltesz egy színeket megmutató szemüveget. A világ kitárul, addig ismeretlen szépségek ragyognak fel, érzed, ha eddig nem is, innentől kezdve már tényleg érdemes élni. Érdemes, mit érdemes, mohó vággyal akarod ezen új világot megismerni. És ha mindezt történetesen egy üdítőital váltja ki, hát istenem…
***************
***************
Tessék megfigyelni e költői sorokat:
Mindig az igazit kerestem / Az örök pillanatokat / A tiszta érzéseket / A valódi értékeket / Már tudom, hogy mindezt / Itthon találom
Na nézzük, mire gondolt a költő, mindőn is e gyönyörű sorokat megalkotta. Szerencsénk van, mert a verset képsorok is kísérik, amelyek segíthetnek az értelmezésben. Ez mondjuk Petőfi korában lehetetlen lett volna. Ezért nem is értjük mindig a szavát, hát még Adynak.
Csenddel indítunk, egy illető a terméket issza. Ez jó, mert egyértelművé teszi, bármit is hallasz, látsz ezután, ez egy reklám, ami ezt a terméket reklámozza. Ha ez a bevezető nem volna, mintegy fingod sem lenne, mégis mi történik itt?
Mindig az igazit kerestem – egy lány, egy srác néz velünk szembe premier plánban. Vagy még egy lány. Talán ugyanaz csak levágatta a haját. Vagy az első lány kamasz fia. Talán mégis két különböző lány, mert gondolom közülük kereste a narrátor az igazit. Mindegy. A lényeg, a vívódó költő igazi embert keres.
Az örök pillanatokat – ezt is keresi a költő, és be is mutat egyet, tehát egy olyat, amikor ezt mondaná, pillanat maradj, de nem mondhatja, mert mint köztudott, akkor elvinné az ördög. De a kép megmutatja, mire gondol például. Leányzó fehér lóval barátkozik a gyönyörű erdőben, ahol a nap bujkál éppen a fák között, mintegy voájőrként (vojeur) meglesve e giccses meghitt pillanatot. Igen, értjük, átérezzük te költő.
A tiszta érzéseket – egy kislányt kerget egy kisfiú az erdőben, vagy nem is tudom… inkább egy nagylányt kerget egy nagyfiú az erdőben, de biztos, nem ártó szándékkal, hanem tiszta érzésekkel. Láthatjuk, itt mindenképpen együtt kell szemlélni a képet a szöveggel, hogy értsük. Igen, igen, a ruhájuk alapján felismerem, ők ülnek le a barátaik közé ott az erdőszélen, hogy igyanak egy frissítő terméket. Egyébként talán mégis kisgyerekként kezdték a kergetőzést, hogy aztán ebből valódi szerelem bontakozzék ki felnőt korukra. Így szebb, nem? Végül is a költemény befogadójából nem kötelezően ugyanazt az élményt válthatja ki ugyanaz a műalkotás. Ettől műalkotás, nem? Mert hogy itt hangzik el, a valódi értékeket is keresi a költő. És a gyermekkortól eredeztethető szerelem az nagyon valódi érték szerintem. Értem.
Már tudom, hogy mindezt itthon találom – tehát mindezen emberi értékeket mit ad isten, mind, mind itthon találjuk, milyen szerencse. Nem itthon is, vagy úgy általában magában az emberben, mint olyanban, vagy a művészetekben, az emberiség művészetében, vagy akármi, hanem itthon, és kész. Hisz itt van a föld szívcsakrája is. Köztudott. Képileg pedig megérkezünk Szikszó városába, ahol a terméket gyártják, amit xixo-bak hívnak. Mondjuk ez tényleg ötletes, akár nekem is eszembe juthatott volna. Szóval egészen pontosan mindezen emberi értékek Szikszón találhatóak. És látunk szép női arcot, és hogy fiatalok az alkonyban egy szép helyen fiatalkodnak, csókolóznak az öreg, és épp ezért fiatalosan trendi autónak támaszkodba, közben a terméket persze el nem engedve. Mert ez a termék természetesen hazai. Értjük ugye? Természetesen, mert mindenféle természetes dolgot tartalmaz, és természetesen, vagyis magától értetődően hazai, magyar. Egy szóban két hívószó. Ez ötletes. Tényleg, akárcsak a xixo.
Épp ezért ezt most csak súgva neked mondom, aki ezt a két nyelvi leleményt kitaláltad. Ennyi kreativitással mégis hova pazarlod az energiáidat? Hogy nem tudtad meggyőzni a bandát, ugyan ne feküdjenek már le megint a primitív, bornírt közigénynek? Hogy egy reklám nem csak lenyomhat, hanem emelhet is? Például színvonalat, és ezáltal… ja hogy menjek anyámba? Hogy tényleg nem hallottam még költség minimalizálásról? Az ész drága…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,0/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10