NUROFEN reklám
*************************
– 110s +++ Értékelés: 5,0/10
Persze. Gyerekek is meg tudnak betegedni, szükségük van mindenféle gyógyszerekre. És mivel az ilyesmit pénzért adják, reklámozásukra is szükség van. Szükség van? Jó kérdés, hisz ha baj van, úgyis cselekszünk, magunk is utánajárunk, milyen szerek volnának alkalmasak a baj orvoslására. Még akár az orvost is, meg az ő gyógyszerészét is megkérdezzük, felkeressük. Reklám nélkül. Az ám, de tetszik tudni vannak alternatívák, meg piac, meg verseny, meg profit, hisz Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
***************
***************
Ez itt egy nagyon aranyos reklám. Pontosabban nagyon aranyosak a gyerekek, akik szerepelnek benne. Okosak, szépek, nyílt tekintetűek. Szinte tök mindegy, mire is megy ki itt a játék, hogy a végén valami szert ajánlanak. Szívesen nézzük. Mondjuk a reklám hatékonysága szempontjából persze pont nem tökmindegy, milyen szert ajánlanak a végén, de hát úgy elsodor minket, és ezek szerint az alkotókat is a gyermekek bájossága.
Szóval ez egy aranyos reklám, csak kár, hogy reklám. Ha nem lenne reklám, akkor aranyos lenne teljesen. Jobb lenne, ha azt mondhatnám, ez egy aranyos nem reklám. Hanem csak egy rövid dokumentumfilmecske, ami arról szól, kedves szülők, tessék odafigyelni, mert a gyermekek fájdalommegélése igen összetett lelki folyamat, és ennek okán nagy odafigyelést igényel, vagy valami ilyesmi. Talán nem tetszettek elég komolyan venni, amikor a gyerek ilyesmire panaszkodott, hát most tessék megnézni, hogyan is élik meg ezt a fájdalmat, jelen esetben, amikor a fejük fáj. Igen, tessék csak picit megijedni, és utólag egy kis bűntudatot érezni. És ha már így meg tetszettek ijedni, tessék szíves lenni ijedtükben nagyon gyorsan pont ezt a fejfájáscsillapítót feliratni, megvásárolni. Ja, innentől kezdve megint reklám.
Kétségtelen sokkal hatásosabb, hatékonyabb, hitelesebb így megijeszteni a kedves szülőket, mint egy színészként még nem igazán a toppon lévő kisfiúval, aki picit mosolyogva fogja a hasát és esetleg még azt is mondja, hogy jaj. Igen az ötlet, a koncepció remek, őszintén elbeszélgetni gyerekekkel, milyen érzés is az a fejfájás, és megjeleníteni azt a háttérben meseszerű ábrákkal, és biztos nagyon jó volt dolgozni velük. De valami mégis zavar engem, valahogy kényelmetlenül éreztem magam szemlélve ezt az alkotást. De vajon mi?
Talán az, amit már az elején is pedzegettem. A tény, hogy mindeközben egy reklámban vagyunk. Valami összeférhetetlenséget érzek. Ezek a gyerekek tényleg őszinték, tényleg magukat adják, tényleg ilyenek. Egy reklámban ez igencsak szokatlan. Megszoktuk, egy reklámfilm szereplői szerepet játszanak, és mint jó, vagy rossz színészek – mert ez utóbbi használhatóságát is felfedezte már a reklámipar – betanult szövegeket nyomnak, amelyek akár még a saját véleményükkel is egybeeshet, de ennek nincs jelentősége. De ezek a gyerekek tényleg úgymond saját anyagból dolgoznak.
Tudjátok gyerekek, ti most nem egy olyan filmben szerepeltek, amelynek az a címe, hogy mondjuk kis gyermekpszichológia szülőknek, hanem ez egy reklámfilm, amely elsősorban, igen, elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a megrendelő bácsik és nénik kicsit, vagy nem kicsit több profithoz jussanak. Jaj itt nem a gonosz gyógyszergyárak nemzetközi összeesküvésére gondolok, tudom, az hülyeség, hanem egyszerűen a tényre, miszerint ez egy reklám. A reklámok nagyon drágák, meg kell hogy érje ilyesmit használni. Mert verseny van. Piac van. Eladás van. Értékesítés. Profit. Növekedési kényszer. Kapitalizmus. És nyilván ez a fejfájáscsillapító nem sokkal jobb, vagy rosszabb, mint más gyártó terméke. Szerintem. Ezért kell ötletesen reklámozni. Ötletesebben, szellemesebben, cukisabban, akérmilyenségesebben, mint a konkurens termék reklámja. Mert ha sikerül, azt sugallja közvetve, mégiscsak a mi termékünk a jobb. Ami nagy valószínűséggel nem igaz. A gyerekek őszintesége viszont igaz. Na itt az ellentmondás. Azt hiszem rájöttem tehát, mi zavar. Ha azt mondom, ezeket a gyerekeket kihasználták, akkor ez talán túlzásnak tűnik, hisz még pénzt is kaptak érte. Mondjuk ez nem ellenérv. De hisz jól érezték magukat, meg minden, miért használtuk volna ki őket?
Maradjunk annyiban, bármennyire is ellenérzek a reklámok iránt, mégis valamivel jobban érzem magam, ha a filmbéli hölgy a szemebe néz, és „őszintén” azt mondja, mióta ezt használom, azóta nem viszket ott lent, és még a kölcsönt is megkaptam 1 órán belül…
*******************************************************************************
Értékelés: 5,0/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 2/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 6/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 7/10
A technika (Technology) – 5/10