Fenistil reklám
*************************
– gél 25s +++ Értékelés: 4,2/10
Aztán vannak azok a reklámok, amelyek úgymond sztoriba ágyazzák a mondanivalót, vagyis egy minitörténetben beszélik el, hogyan oldja meg a termék az éppen bajbajutott gondját. Tehát nem elégszenek meg a baj leírásával, és a megoldás bemutatásával, hanem egy szerintük életszagú történetbe ágyazzák azt, így téve testközelivé a baj mibenlétét. Nyilván akkor a legsikeresebb az ilyesféle demonstráció, ha sikerül pont olyan helyzetet ábrázolni, amely pont megtörténhetett a legtöbb célzott személlyel pont. Vagy megtörténhetett volna, vagy meg is történt valamely közelebbi ismerőssel pont. De lehet, pont valami nagyon távoli, esetleg földi emberrel meg sem történhető sztorit kell kitalálni, mert az meg vicces. De kell a sztori és pont.
***************
***************
No de miért is kell a sztori és pont? Megint ez a reklámpszichológia, amihez nem értek. Nem azért mondom, hogy nem értek, mert igazából értek, és csak így ellenpontozom aztán a későbbi okos mondásaimat a nagyobb hatás kedvéért, hanem mert tényleg nem értek. Ennek ellenére fogok nagy okosságokat mondani minden bizonnyal.
Azt gondolom, ha valaki átélte már a bajt, annak nem kell sztori, elég a baj felemlegetése, majd a megoldás megmutatása ahhoz, hogy kipróbálja az adott terméket. De ha valakinek még sosem volt ilyesféle baja, az lehet, csak akkor érti meg, ez a baj egy nagy baj, ha nagyon kézzelfoghatóan bemutatjuk neki, milyen az, ha ez a baj lepi meg az embert. Különben talán az gondolná, már ez is baj? Mi lehet ebben olyan rossz? Hát most jól meg kell az ilyennek mutatni, méghozzá művészien, miért olyan nagy baj ez a baj, ha van. Mert nyilván szélesebb a potenciális vásárlók köre, ha hozzávesszük azon embereket is a célcsoporthoz, akiknél még nem volt baj ez a baj, de legalább féljenek tőle, egyszer majd velük is megtörténhet ez a baj, és akkor baj lesz, ha nem vesznek ilyen terméket. Nem tudom, eltaláltam?
Nézzünk egy egyszerű példát. Van ez a viszketés gátló kenőcs, vagy gél, amely arra jó, ha valamitől viszketsz, akkor alkalmazva, kisvártatva nem viszketsz. Ugye lehetne mondani, ha bőrpír és viszketés naptól, rovartól, allergiától, miegyébtől, akkor itt van ez. De hát ki figyel oda. Jó, rendben, akkor mutatom. Mondjuk fiatal, jótestű lány vagy, és éppen joggingolsz a kutyáddal a parkban, amikor a kutyád egyszer csak megbokrosodik, azaz a bokrok közé rohan téged is maga után vonszolva, mert valamiért nem vagy hajlandó elengedni a pórázt, és mert valamiért ez egy kurva erős kutya, és nem tudod visszafogni. De mindegy is, ott vagy a bokrok és a fák közt a dzsungelben, és a levelek össze-vissza nyaldosnak téged, amitől, mivel nem vagy egy igazán természeti lény, hevesen viszketni kezdesz. Na, itt van tehát az életszagú, mindennapi, általad is bizsergetően ismerős helyzet, szinte te is a bőrödön érzed a viszketést mintegy empatitíve. Kellemetlen ugye? Mindjárt hevesen kívánni kezded a terméket, az enyhülést adó elixírt, és mész is a boltba tüstént beszerezni egyet a biztonság kedvéért. Illetve nem mész, mert a sztorinak még nincs vége. Azt megvárod te.
A főhős tehát megtalálja a terméket szerencsére, ami egyébként könnyű, mert ott díszeleg a lakása egy fontos helyén egy dísztálban, hogy mindig kéznél legyen, és bekeni a levelek nyaldosta viszkető bőrfelületet vele. Meg is tudjuk azonnal, most voltaképp e termék négy dolgot intéz el egyszerre, bármelyik is hiányozna, nem volna teljes a műalkotás. Többek közt csillapítja a viszketést, vagyis teszi azt, amiért vettük, és ez igazán szép tőle. Na de nem volna teljes a sztori, ha nem részesülhetnénk az elűzött baj utáni normalizáció, azaz az igazán fontos pillanatokhoz való visszatérés momentumaiból is. Ez teszi fel az i-re a pontot, ez teszi igazán érzékletessé és hihetővé a megkönnyebbülés eufóriáját, amelyet te így szintén hevesen kívánni fogsz. Esetünkben ez úgy néz ki, hogy az immáron megkönnyebbült hölgy éppen benyúl a szekrénybe, hogy ismét felöltse a sportcipőjét, amikor is az nincs ott. Jaj, de hol van akkor? Rémülten hátrafordul, és lám, ott kepeszkedik az az aranyos, de bivalyerős kutya, és nem fogod elhinni, és nagyon készülj fel a nagy humorra, a két hátsó lábán ott vannak a cipők! És te, immáron megszabadulva a viszketés gyötrelmeitől, vidám, felszabadult nevetésben törsz ki. Nyilván.
Na ezért kell a sztori. A katarzisért. Gyötrelem, és megszabadulás. Nem pedig csak a száraz tények. A száraztésztát se nyersen eszed meg hülyegyerek…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,2/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 5/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 4/10
A technika (Technology) – 4/10