TANTUM VERDE reklám
*************************
TANTUM VERDE spray és pasztilla – 20s +++ Értékelés: 4,6/10
A kérdés az, vajon miért nem unjuk meg a sztereotípiákat? Vajon miért nem unjuk meg, hogy mindig anya mos, főz, takarít, apa dolgozik, otthon aztán újságot olvas, meccset néz, zabál? Mert nagy általánosságban így is van? De attól még unhatnánk. Pedig nem unjuk, különben a kedves kreatívok nem élnének újból és újból ezzel az eszközzel. Nem hülyék ők. Gondolom. Lehet, viccesnek találjuk. Vagy mit tudom én. Te tudod?
***************
***************
Azért nem unjuk, mert a lelkünk voltaképp közhelyekből épül fel. Belénk építi a minket körülvevő társadalmi közeg. Nyilván egyrészt kell, hogy életben maradjunk, értsük közösségünk kommunikációját, másrészt el is sekélyesítheti értékrendünket. Mondhatni köz-sebhelyesek leszünk időnként. Ezen te most jól gondolkodjál el, és ha nem értetted, akkor még nem nőttél fel hozzám szellemileg. Ezt magyaráztam a doktor úrnak is azon az érdekes klinikán, amikor bent akart tartani pár napra.
Ha anyu beteg, mert fáj a torka, és pihennie kell, eluralkodik a káosz. Ezzel a mondattal indít a mesélő, és mi meg is tekinthetjük, milyen egy ilyen káosz. Milyen ismerős! Ugyanis most ráismersz a saját életedre, szinte a szívedbe markol a létazonosság szubsztanciális determinizmusa, különös tekintettel a totalitás infinitezimálissá redukálásának traumatizáló impaktjára. (Ezt nem bullshit generátorral alkottam, saját termés.) És csak hogy lásd, mennyi munka fekszik egy ilyen reklámfilmben, most megmutatom neked.
Nézzük például a hatodik-hetedik másodperc háttérmunkálatait. Nem, Ferikém a húsdarálót ne a legalsó polcra, ha lehet, hanem a legtetejére. Nem ezt színösszeállítást beszéltük meg Jolika kérem, pasztellben nyomulunk, kérem az egész edénykészletet lecserélni. Igen, a fiókok kék belsővel, ok, egy citrom egy banán elég. Jaj Tibikém, persze hogy nincs ekkora konyhája az átlag célcsoport nézőnek, de nekem kell a tér, mert csak nagytotálba fér bele egyszerre minden akció, ha bármelyiket lehagyod, félrebillen a kompozíció. Klasszikus háromszög, mint a festményeken. Reneszánsz háromszög érted? Raffaello meg ilyesmi. Nem túlzás Tibikém, igenis festő vagyok ilyenkor. Főalak az apuka, vasal, balra első mellékalak srác, kavarja a kaját a lábosban, jobbra második mellékalak kiscsaj, mászik fel a kredencre a lépcsőszerűen kihúzott fiókokon. Azt hiszem ezt most nagyon megfogtam. Zabálni fogják. Úgyhogy nem érdekel, huszonnyolcadszor is csapó!
Ugye most már te is belátod, hogy a reklám is műalkotás, és mint ilyennek, szintén jellemzője az egyfajta végtelenség, a kimeríthetetlen szemantikai reflexivitás, a totalitás katartikus percepcionalitása, a… szóltál? Semmi, csak akartam, hogy értsd.
A lényeg, ha nem volna ilyen mívesen kidolgozva minden egyes tizedmásodperc, bizony nem menne át az üzenet, miszerint ugye neked is csak rémálmaidban jön elő, mi történne, ha az asszony akár csak egy félnapra is kidőlne a sorból. Ha meg kicsit összetettebb a személyiségszerkezeted, akkor amellett, hogy értenéd, itt valami nagyon szellemes túlzást láthatunk, bizony keserű szájízt hagyna maga után az a bizonyos vizuálisan félrebillent jelenet. És bizony egy ici-pici keserű szájíz is elég ahhoz, hogy tétovázó kezed egy másik termék felé mozduljon a polcon.
Egyébként egyértelműen kitűnik a munkából, hogy a családban az anya a falkavezér. Az apák mindig puhábbak. A gyerekek megérzik ezt, és elszabadítják a poklot. Ilyenek a gyerekek. Ebből is látszik, mennyire nem vagyok jó célcsoporttag. Ha annak idején egyedül maradtam a gyerekekkel ilyen, vagy olyan okból kifolyólag, akkor bizony ott pisszenni sem lehetett. Ült mindegyik hátratett kézzel és kussban volt az egész társaság, még a kutya is. Nálunk márpedig nem lesz sztereotípia!
Hogy mondod Bendegúz? A fejemre szeretnél állni, hogy elérd apád félmilliós teleobjektívjét? Parancsolj kérlek, nekem is tetszik, szép darab. Nem, úgy tudom nem alkalmas víz alatti felvételre, úgyhogy vegyük ki a tésztavízből, különben is, már majdnem forr.
Na jó, de ő unoka. És egyáltalán nem fáj a torka az anyjának. Az apjával meg mostanában nem igen veszem fel a szemkontaktust…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,6/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 6/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10