Erste reklám
*************************
Erste Személyi Kölcsön - 30s +++ Értékelés: 4,2/10
Igen, úgy is fogalmazhatnánk, útkeresés koncepcióvesztés után. Avagy egy koncepcióváltás nehézségei. Ugye tetszenek emlékezni a nagy fikciós sorozatra, amelyben egykor volt valós, vagy sohasem volt képzetes közismertségek (celebek?) kerültek olyan tréfás helyzetbe, amelyben csak az adott bank kínált megfelelő megoldást. De most ennek vége. Úgy tűnik, a megrendelő és/vagy a szállító megérezte, a koncepció kifáradt. De mi legyen helyette?
***************
***************
És megkezdődött az útkeresés. Például hogy a vízilabda meccsen edzői utasításra az dobhatja a mindent eldöntő gólt, aki az adott banknál "bankol". Vagy hogy nem költöm el a nagy nyereményemet, hanem beteszem ebbe a bankba fialtatni. Szóval még szórnak az ötletek, nincs egy közös nevező, amire fel lehetne állítani őket. Kérdés persze, kell-e ilyen? Hisz a közös nevező lehet könnyebbség, szolgálhat mint sorvezető, de ugyanakkor kötöttség is egyben, nem szárnyalhat teljesen szabadon a fantázia. Megjegyezném, hogy kellő szintű intuíciós muníció fennállása esetén nincs szükség sorvezetőre, és semmi sem akadályozhatja a fantázia szabad szárnyalását. Hogy a Pinokkiós, Toldisos, Einsteines sorozat kapcsán véleményem szerint kellő szintű volt-e a kreatívokban fellelhető intuíciós muníció, nos, erről meséljenek vonatkozó kritikáim, amelyeket az adott bank nevével keresve tetszenek fellelni e fantasztikus honlapon.
De lássuk ezen útkeresés egyik legújabb darabját. Vajon milyen magasan szárnyal ez alkalommal az a bizonyos fantázia?
Esküvői készülődés lázában égő fiatal hölgy izgatottan meséli barátnőjének egy kávéházféle teraszán, hogy minő gondok merülhetnek fel például ilyenkor. Az a helyzet ugyanis, hogy rengetegen lesznek az esküvőn, és alig merte megmutatni Petinek a listát. Mert tudod, ők annyira nincsenek eleresztve. Mire Peti, nyilván a boldog vőlegény, rendkívül gavalléros ajánlatot tett. Azt mondta, hogy hívjon meg a hölgy bárkit, mert ez az ő nagy napja. Hát nem édes? Mondjuk itt mindjárt felmerül a kérdés, hogy miért csak az övé, és nem az övék ez a nagy nap, de ezen már ne akadjunk fel. A barátnő persze ezen mélyen elgondolkozik, mármint azon, vajon miből lehet ilyen gavallér ez a Peti, esetleg eltitkolta, hogy ő mégis dúsgazdag, nehogy már csak a pénzéért, vagy talán a szülők segítenek, ahogy ez máskülönben természetes is lenne, vagy előfordulhat, hogy titkon már fél éve félreteszi a fizetése felét? Na most a barátnő természetesen ennél sokkal racionálisabb gondolkodású, és nem időz ilyen valószerűtlen megoldások elgondolásával, hanem mindjárt a leghelyesebb kérdést teszi fel, figyelj, Peti kinél bankol?
Most a kifejezés primitív hülyeségétől eltekintve megállapíthatjuk, hogy egy bank gondolkodásmódja szerint ilyenkor egy megoldás lehetséges, jól adósságba kell vernie magát az embernek. Ráadásul éppen ennél a banknál, mivel a többi bank talán nem is foglakozik ilyesmivel. Például azoknál nem én vagyok az első. Legfeljebb a második. És hogy lásd, hogyan emeli ki a kreatív zsenialitás egy bank kivételesen vonzó tulajdonságait, figyeld meg, mit mond erre a barátnő, miután megtudja, Peti a mi bankunknál bankolódik. "És a bátyja nőtlen, ugye?" E pajkos kérdésfeltevés azt sugallja, ebbe a családba érdemes beházasodni, hiszen abban a kivételes szerencsében részesülnek, hogy az adott banknál bankolhatnak. Hej ha egyszer én is úgy mehetnék oda a bárban egy jó nőhöz, hogy kivillantom - no nem azt, egyébként az is biztos siker - a vonatkozó bankhoz tartozó hitelkártyámat. Kedves Bank! Tessék mondani, hol olvasható az a feltételrendszer, amelynek eleget téve betetszenének fogadni az Önök pénzes Kánaánjába?
Na ezért jó ez a reklám, mert ilyen érzeteket kelt a kedves célcsoport nézőben. Tényleg, mennyit szorongtam, osztottam, szoroztam a fiam esküvője előtt, ahelyett hogy azt mondtam volna, egyszer élünk, ne foglalkozzunk itt mocskos anyagiakkal, ezt a piszkos munkát elvégzi helyettünk a bank... illetve egy reklámban persze nem így fogalmaznék, szóval mit nekünk itt vendégsereg, ökörsütés, borfolyó és nászút a Bahamákra, ide a pénzt kicsi bankom, én ezt soha meg nem bánom.
Ja és ami az útkeresést illeti, segítek én, természetesen. Legyen az új koncepció az, hogy a János vitéz mindig nagy adóságokba veri magát az Iluska miatt, mert az nem tudja fizetni a lakbért a gonosz boszorkánynak, és...
*******************************************************************************
Értékelés: 3,4/10 pont (ISTCT szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) - 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) - 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) - 3/10
A látvány (Scene) - 4/10
A technika (Technology) - 4/10
{mxc}