Exnejem nagyapja dinnyetermesztő volt. Gondoltam, most legalább első kézből tudhatom meg a jó dinnye kiválasztásának mesterfogásait. Meg is tudtam. Íme:
Kiválasztottak maguknak négyet-ötöt a földről, hogy legyen a családnak ebédhez, meg délutánra hűsítőnek a nagy nyári forróságban. Tenyérrel jól megpaskolgatták a jelölteket, és amelyik úgy szólt, mint a csizmaszára, azt leszedték. Az udvarban aztán leengedték a dinnyéket a jó hűvös kútba, hadd hűljenek fogyasztásig. Ebéd után az asztalra helyezték a pára borította hideg dinnyéket, megbontották, megízlelték, és amelyik szar volt, azt bevágták a disznók közé.
Hát ilyen egyszerű…