*
Nem béklyóznak még nehéz szerelmi láncok
Bár csörgésük már itt zuhog fülemben
S míg nem ül rajtam szerelmi átok
Lelkem vár súlyos türelemben
Nem gyötör még léted minden hozadéka
Bár karcot húznak már ócska szívemen
S míg nem éget forró olvadéka
Nem hamvadok el oly hirtelen
Ha pedig mégis láncolt raboddá lennék
Bár a szabadságot jobban szeretem
Míg hűs lelkedben tűzfürdőt vennék
Vágynám, jár a rabnak kegyelem