St. Hubertus reklám
*************************
– 71s +++ Értékelés: 5,0/10
Szent Hubertusz vagy Hubert (kb. 656 – 727. május 30., Tervuren, Németalföld) a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje, aki kb. 705 és 727 között Liège (Lüttich) városának püspöke volt (a város védőszentje). (Wikipédia) Csak hogy tudd. Műveltség kell egy komoly reklám megértéséhez. Különben le leszel vadászva…
***************
***************
- - Hubertuszt fogunk reklámozni Jocókám, kell valamilyen vadászós sztori, tudod, a Hubertusz a vadászok védőszentje, de vér az ne legyen.
- - De főnökasszony, ölés nélkül nem lehet vadászni!
- - Hát csak altassák el, aztán engedjék vissza a vízbe. Hadd éljen. Aztán később majd megeszik.
- - Főnök, nem igazán tudom követni, de nagyon fogok igyekezni, hogy felnőjek önhöz, és máris írom a sztorit.
- - Főnök! Már meg is van. Szóval három nagyon jó barát, persze mindhárman férfiak, mert hát kik között is lehetne igaz barátság, nem, főnökasszony… izé… kivéve a főnökasszonyt, a főnökasszony között lehet… illetve… na szóval elmennek vadászni… illetve csak úgy kirándulni…
- - És közben isszák a terméket, ugye, Jocókám?
- - Persze, közben mindjárt az elején közben isszák egy kupicával, és jól egymásra mosolyognak olyan férfiasan, persze semmi erotikus felhang, tudja, az apa férfi, nő az anya is, meg a férfi is, vagy mi… illetve pont nem…na mindegy, szóval aztán mennek a gyönyörűen fényképezett erdei környezetben, napfény pászmák a lombokon átsütve félig véresen… ja nem, az a hús, amelyet majd sütnek, illetve semmit sem sütnek, csak kirándulnak…
- - És közben isszák a terméket, ugye? De miért pont ezt a terméket Jocókám? Pálinkát is ihatnának, barackot például.
- - Azt nem főnökasszony, mert nem azt reklámozzuk, ne tessék már butáskodni… akarom mondani tessék csak nyugodtan, olyan cukinak tetszik lenni olyankor, vagyis van moha lepte kő is, a napfény az aranylóbarna italon is átsüt a poharukban, és az üvegen is, szóval gyönyörű a környezet. Ja és persze egyszer csak megpillantják a fejedelmi logó szarvast is, de nem lövik le természetesen, csak úgy nézik egymást, hogy legyen fennkölt pillanatunk is. És most, tessék jól megkapaszkodni belém, és most jön a dráma. Igazán büszke vagyok erre a részre, igazán shakespeare-ire sikerült, szerénytelenség nélkül állíthatom.
- - És közben isszák a terméket, igaz Jocókám?
- - Igen, persze, tökre állandóan a terméket isszák, amelyen aranylóbarnán átsüt minden, de közben egy folyóhoz érnek, át kell kelni rajta, van is egy kenu a parton, de hirtelen az egyi barát megtorpan, a rémület árnya suhan át a homlokán... az arcán... rajta, valamilyen baljós emlék talán?
- - Ne csigázzon Jocó, ki vele, mi az a baljós emlék?
- - De főnökasszony, pont ezt a csigázást fogja átérezni a kedve befogadó is, így lesz nyitott az üzenetünkre…
- - Mert pont egy baljós emlék fogja emlékeztetni a termékünkre? Mi!? Mert a detoxban kötött ki? Mert összehányta magát, és bevizelt? Mi?!?!
- - Dehogy, dehogy, egészen más történt annakidején. Mégpedig az, hogy egyszer a befagyott folyón akart átsétálni, és jól beszakadt alatta a jég.
- - Ja értem, de szerencsére volt nála egy üveg termék. És akkor azt jól meghúzta, közben átsütött a napfény az aranylóbarna italon, és menten kipattant a jég alól. Nem is olyan rossz Jocókám. Szép kép, gratulálok.
- - Hát izé… most látom a főnökasszonyé persze sokkal jobb, mint az enyém, de a megrendelőnek azért mutassuk meg mindkét verziót, bár én biztos vagyok benne, a főnökasszonyét fogja preferálni, szóval az én gyarló változatom úgy lenne, hogy a barátai kihúzzák, de azért szorongva ül most a kenuban amíg átérnek a folyón.
- - És közben isszák a terméket ugye, Jocókám?
- - Hát persze azt folyton isszák, és nagyon szép egymásra pillantások vannak meg baráti kéznyújtások, csak baráti persze, mert… na de ezt már megbeszéltük. Egy ilyen minden helyzetben segítünk egymáson, mindegy ki segít éppen kit, mindig, aki a legtöbbet teheti, egyformán erősek az érzéseink egymás iránt, persze nem úgy… ja…
- - És közben isszák a terméket, ugye, Jocókám?
- - Persze, állandóan, és a végén ott áll a termék egy mohos sziklán, az üveg, és mellette a kupica, mind tele az aranylóbarna, napfény átsütötte itallal tele. Meg hogy a barátságra. Ez ki is lenne írva.
- - De Jocó, ez oké, de miért nem szilvapálinkával?
- - Mert mint már említettem főnökasszony, nem azt reklámozzuk, hogy a fene enné meg azt a nehéz fejét a főnökasszonynak, de ez persze így van jól, mert kritika alatt nő a pálma, ha jól idézem, és azért erdei kirándulás, mert annak mégiscsak több köze van a vadászathoz, de legalább az erdészethez, mint mondjuk Blaha aluljárónak, ha már ölős vadászatot nem lehet, pedig ennek a szentnek pont ahhoz volna köze leginkább, de mindegy is…
- - Miért Jocó? Embervadászatról még nem hallott?
*******************************************************************************
Értékelés: 5,0/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 2/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 5/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 7/10
A látvány (Scene) – 6/10
A technika (Technology) – 5/10