baba reklám
*************************
- tusfürdő 30s +++ Értékelés: 4,0/10
Vannak reklámok, amelyek nem tudom miért, de úgymond helyből irritálnak. Persze ha jobban belegondolok, a reklámok túlnyomó többsége irritál úgy ahogy van, de mégis vannak a helyből irritálók. Az okot nem tudom, vélhetőleg alkati, nyilván más embereket más reklámok irritálnak helyből. Ahogy a szólás is mondja, mutasd meg a téged helyből irritáló reklámot, és megmondom ki vagy…
***************
***************
Egy pár éve már írtam egy ilyen ramazuris reklámról, ebből is látszik, ha egy kampány sikeres, hosszú-hosszú kifutást élhet meg. A reklámcsalád, amelyhez tartozik az a bizonyos semmi köze az elejének a végéhez típus. Jó feeling, majd a jó feelingben éppen fürdő alanyhoz hozzávágjuk a terméket, remélve, a kettő összekapcsolódik benne egy életre.
Na most az irritáció ezen jó feeling… na jó, jóérzés bemutatásának módjától függ, ez az, amelyre különbözőképpen reagálunk személyiségünk által meghatározottan. Én például az itt bemutatottra rosszul. Miért? Na ez az, amit nem tudok.
A kampány kulcsszava a ramazuri. Utálom. Ez egyéni. Te talán nem utálod. Már elfelejtettem hogy jött ez nekik, talán az előző vonatkozó írásban kitérek erre is. Szinte látom magam előtt a csapatot, ahogy keresik a megfelelő szót amire építkezhetnek, ahogy ízlelgetik a különböző hangulatokat, amelyeket a különböző szavak keltenek bennük, vajon melyik lesz a legjobb a kedves potenciális befogadó számára. Persze a koncepcióhoz kell választani a szót, vagy esetleg a szóhoz a koncepciót.
Közben rájöttem, talán azzal van a baj, hogy mintegy elveszik tőlem ezt a szót, amelyet azelőtt tán én is használtam időnként minden különösebb megrázkódtatás és undor nélkül, de mivel itt azt szeretnék elérni, hogy a szó hangulatát idéző jelentsor hatására keltett jóérzést márpedig kössem össze a termékkel, és ezért a kampány során számtalanszor a fülembe rágják, hát inkább megutálom. És persze vele együtt a terméket is. Na jó, talán azt nem feltétlenül, mert például az általam kedvelt sörmárkáról mondhatnának amit akarnak, nem befolyásolna.
Na persze a jelentsor a szokásos erőltetett, művi stílus, ahol a sztereotip családban a sablon gyerekek klisészerűen éppen jó érzik magukat az anyukával együtt, vagyis úgymond folyamatos ramazuri van. Tán már mondtam valahol, tulajdonképpen az ilyen stílusú reklámok egyfajta mini giccsek, és mint a giccsektől általában, az embernek feláll tőle a szőr a hátán. Nekem biztosan, bocsánat azoktól, akiknek nem. Ők a célcsoport. De ez a ramazuri szó számomra elszállt, persze írásban azért megmaradt, én is leírtam már itt egy párszor.
Tehát figyelem, fontos felismerés, az én fontos felismerésem, a vizsgán kérdezni fogom, a giccsreklámok szavakat vesznek el tőlünk. Nem a termékkel kapcsoljuk össze őket, hanem a rosszérzéssel, amit a reklám keltett bennünk. Ezért önkéntelenül is kitöröljük őket az aktív szókincsünkből. A termék pedig itt kiejthető változó. Felejthető. Amúgy sem volt szerves része a klipnek.
Egyébként a színésznőt ismerem személyesen is. Nem tartozik ugyan a szoros baráti körhöz (csak szeretném), de nagyon tehetségesnek tartom, mindig szívesen nézem, ha alkalmam adódik. És hogy akkor mi keres itt? Pénzt. Én is szeretnék reklámokban szerepelni és azzal pénzt keresni. Aztán persze jól kicikizném azt a reklámot is, nem érzek ebben semmi ellentmondást. Fizessenek a bűneikért, mondhatnám.
Az anyuka tojást tör fel a sütihez, a kislány tésztát nyújt, a kissrác tésztát gyúr, majd tréfásan lisztet fúj az anyuka arcába. Az anyuka jó arc, jó képet vág a dologhoz, de mivel jó színésznőről van szó, a csukottszemű lisztes arcon mintha az indulat hullámai is áttükröződnének. Mert tudod, ha valakinek váratlanul lisztet fújnak az arcába, akkor valamennyi biztosan belemegy a szemébe. És az nem jó. Ez egy hülye vicc. De nézni az alkotók szerint vicces. Pajkos. Játékos. Szeleburdi. Cuki. Szertelen. És hányszor elpróbálhatták, illetve felvehették. A valóságban nekem megindulna a kezem, de azonnal elém állna egy gyermekpszichológus avatar, vagy szellem, vagy valami ilyesmi, és lefogná a kezem. De azért picit üvöltöznék.
De tessék mondani, ki fogja le a giccsgyártó kreatívok kezét? (Ah mily költői kérdés.)
*******************************************************************************
Értékelés: 4,0/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 2/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 6/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10