*************************
Adományvonal - 30s +++ Értékelés: (csak a reklámokat)
Most tényleg és nem azért. Tényleg minden elismerésem a kedves művésznőnek az áldozatos munkájáért, és nem azért mondom, hogy egy jót cikizzek. Vagyis érte haragszom, nem ellene mondom én félművelten. És nem is a művésznőre haragszom, hanem a tisztelt vonatkozó kreatív munkatársakra. De megengedem, lehet, én vagyok az átlagon felül értetlenkedő, aki nem érti már a mai kommunikációs szimbolikát.
Például itt sem értek minden mondatot.
***************
***************
"Óriási dolog becsapni egy ajtót magunk mögött, ha azzal a semmibe lépünk." Ez az a mondat. Ha a kontextusból jól hámozom ki, itt valami olyasmiről van szó, hogy emberek végső elkeseredettségükben becsapják maguk mögött addigi életük ajtaját, még akkor is, ha fogalmuk sincs, mihez fognak kezdeni ezután. És ekkor jön a baptista szeretetszolgálat, és segít. Vagyis ez a fajta ajtó becsapás ebben az esetben valami kényszerű, tragikus, elkerülhetetlen mozzanat az adott ember életében. Viszont az "óriási dolog" kifejezés nálam a nagyszerűt, a fantasztikust jelenti. Óriási dolog történt ma velem, sikerült lefektetnem Gizit. Vagy megnyernem az ötöst. Mindegy. Egyforma valószínűség. Óriási dolgot vitt végbe a csapat. Otthonában győzte le a bajnokot. Szóval nálam durván üti egymást a szóban forgó mondatban a kezdet és a vég. Nagy merészség becsapni egy ajtót magunk mögött, ha azzal a semmibe lépünk. Így rögtön felfogtam volna. Kétségbeesett dolog becsapni egy ajtót magunk mögött, ha azzal a semmibe lépünk. Így is lehetett volna. Vagy ezt már csak én érzékelem furcsának?
De nem ez az első eset, hogy nem értem a művésznő által mondottakat. Nemrég például vakvezető kutyák képzésére kellett összedobni egy kis pénzt. Hasonlóan érzelmekre hatni kívánó szöveg pergett elénk a művésznő tolmácsolásában, azonban itt is volt egy mondat, amit még a kontextussal együtt sem voltam képes értelmezni. Így hangzott: mert ha egy embernyit nőnek, gazdáik egy világnyit nyernek. Aztán véletlenül láttam egy riportot, amelyben a művésznő elmesélte, a vakvezető kutyáknak azt is meg kell tanulniuk, hogy saját kiterjedésükhöz hozzászámolják a gazda méreteit is. Tehát tudják, nem elég ha ők átférnek valahol, a gazdának is át kell. Mintegy embernyire nőnek. Innen a metafora. Azt is elárulta a művésznő, hogy azelőtt erről neki fogalma sem volt. Telitalálat. A szöveg tehát olyasmire utal, amiről a művésznőnek már van fogalma. De hogy a célközönségnek értelemszerűen nincs, az a kedves szövegezőket úgy látszik a legkevésbé sem érdekelte. Így kell hatékonyan célba juttatni egy üzenetet. Tanuljál.
De legalább mostanában szépen, artikuláltan beszél a művésznő. Volt idő, amikor például azon tépelődtem álmatlan éjszakákon át, mi a csodát jelenthet az hogy gyermekvamkoccsa? A honlapjukra tévedve tudtam aztán meg, ez nem mást kódol, mint a gyermek-rohamkocsit. Arra gyűjtöttek akkor. Csak picit elsiette a szöveget a művésznő. Persze én voltam a hülye, mert közben tényleg rohamkocsiféléket mutogattak, kitalálhattam volna.
Tudomásul kéne venni, hogy ez is egy reklámféle, még ha mentes is a vad profitéhségtől. Óriási dolog, ha érthető a közlendőnk, mert különben a semmibe lépünk.
******************************
{mxc}