DELIKÁT reklám
*************************
DELIKÁT Ételízesítő Csirkés ételekhez – 25s +++ Értékelés: 4,2/10
Igen, az ételízesítők. Vegeta. Nekem ez volt az első az életemben. Mindenbe ezt tettük. Na jó, nem mindenbe, palacsintába nem, de sok mindenbe. Levesbe főleg. Jugoszlávia aranya. Na, azóta sokféle porral porozzuk be ételeinket. Nagy a választék. Kell a reklám, hogy tudd, melyiket válaszd. Hogy melyik a legjobb. Persze a reklámok szerint mindegyik. Pedig egyik jobb, mint a másik. De melyik?
***************
***************
Talán ez. Nézd meg, mennyi gyerek rajong érte. Na és ha a gyerek ezt szereti, akkor mi szülők is ezt szeretjük. Adni a gyerekeknek. Mi szülők. Mi nagyszülők. A nagyszülők különösen, hisz ők már egyszer felneveltek egy-két-három… mindegy mennyi gyereket, ők csak tudják, mit szeret az a gyerek. Csak a szülők nem. Amiképp ők sem tudták szülő korukban. De mostanra más felnőttek, felnőttem. Na ezért látunk egy nagymamaforma hölgyet a házi óvoda élén… miért, mi más lehet ez? Unokák? Ja, ha csak az nem. De mindegy is, a lényeg, hogy most a gyerekekkel operálunk, aranyos, gyerekes reklámot készítünk. Gyerekszájasat. Olyan a végén majd lesz egy aranyos gyerekes vicceses gyerekszájas beköpéseset, ami majd úgy megemeli a hangulatát az egésznek. El fogunk mosolyodni a végén, de jó pofa ez a kiskölyök, fogjuk majd mondani, gondolni, és kellemes érzések járnak át minket. A kellemes érzést pedig szépen, egy elegáns feltételes reflexíven összekapcsoljuk a termékkel. Amúgy tudat alatt. Insightilag. Aztán menvén a boltban, látván a terméket, feltör bennünk ez a kellemes érzés, valahogy úgy, mint amikor meglátunk egy szép nőt. Azonnal tudjuk, hogy ehhez valami jó kapcsolódik. És megvesszük. Használjuk. Magunkévá tesszük. Magunkba integráljuk. Igazad van, a szép nőt azért nem mindig vesszük meg… vagy mindig, csak azt nem úgy hívjuk? De talán ne is menjünk ezen a vonalon tovább, mert reklámunk tárgya valahogy nem a szép nők népszerűsítése, hanem egy ételízesítőé. Bár ha úgy vesszük, egy szép nő lehet életízesítő, ami csak két betű cseréje, illetve egy akármilyen nő is lehet egyenesen ételízesítő, különösen, ha jól főz. Vagy tán megint eltértem a tárgytól? Nem tértem el, ugyanis a jó reklám pont arról ismerszik meg, hogy egyenesen asszociációs vihart indít el a befogadóban, aki ekképpen mégiscsak kapcsolódik tudat alatt a termékhez. Ebből a szempontból tehát, mint azt a mellékelt ábra mutatja, ez egy jó reklám. Tudsz követni?
Épp egy lakomás mesét mesél a nagymama, ami ebéd előtt kiválóan tudja a még rosszevő gyerekek étvágyát is serkenteni mintegy pszichésen. Okos. És lám, szól is az egyik gyermek, hogy mesés csirkét akarok. Érted ugye? Mesében szereplőt, illetve mesésen finomat. Ezért is a mese, a kettős jelentés miatt. Mert ez egy szakma. Láthatod. Próbáljuk meg! - mondja a nagyi, és máris terméket ismertet a gyerekeknek. Csak egy kis ilyen termék kell a mesésen finom ízhez. Azzal máris megszórja lágyan a meztelen csirkét a termékkel, beteszi, kiveszi, és a sok gyerek csak ámul, bámul a csodán. De csodás, mondja egy kislány, szemlélve az állati tetemet. Majd egy kórusművet adnak elő, valami ilyesmit, haaaa… Egyébként szerintem tök fejlődés, hogy nem váó. Persze lehet, váó, csak le van fordítva magyarra. Végre. Magyar embernek magyar sóhajt! És igen, tökéletes! És igen, belevág a kés a mellehúsába, és láthatjuk, mily omlósan, fehéren, gusztán tárul elénk a metszlap.
Na de mi lesz a végére tervezett gyerekszájassal? Megkapjuk, ne félj. Az egyik kisfiú boldog mosollyal, és jól látható csirkés falattal a szájában megereszti a nagy poént: Holnap süssünk sárkányt! Mit lehet ilyenkor tenni egy nagyszülőnek? Nincs sok választás, azonnal cseppfolyóssá kell válni a gyönyörűségtől. Bájos, édes, kedves. Két eset van. Vagy kiemelkedően jó a humorérzéke a gyereknek már ily ifjonti korban is, és akkor minden elismerésem, mert ez akár egyfajta csipkelődő irónia is lehet a túlzásokba eső nagyi felé, illetve akár reklámparodisztikus kiszólásnak is felfogható, vagy tök hülye a gyerek. Vagy egyszerűen a korának megfelelően humorizál. Jó lehet, de az előző két verzió viccesebb. Nem?
Az új csirkés delikáttal még finomabb a sült csirkém, mint valaha. Itt már megint ez a bizonyos „új” jelző értelme, ami röhejes. Vajon meddig lehet ezt fokozni? A kérdés pontosan úgy merül fel, mint a sportteljesítmények esetében. Mindig jobb, mint az előző. Nyilván eljutunk egyszer csak a mennyei mannáig. És honnan indulhatott a nagyi? Persze ha belegondolok, az egész úgy kezdődhetett, hogy az ősember véletlenül beleejtett egy húsdarabot a tűzbe…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,2/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10
{mxc}